Keresés:

Kresznerics Ferencre is emlékeztek a magyar kultúra napján

2016.01.22.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. Városunkban idén is a hagyományoknak megfelelõen e nap elõestéjén, azaz január 21-én várták a vendégeket a városi könyvtárba. A jeles eseményen Fehér László, a város polgármestere mondott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta a magyar kultúra fontosságát, valamint a 250 éve született Kresznerics Ferenc jelentõségét.

A tudós pap elkészítette a Magyar Szótárt, de több kézirata készült, amelyek azonban nem kerültek nyomdába. Az Alsóságon szolgálatot teljesítõ plébános rendszeresen átolvasta és átstilizálta Dukai Takách Judit verseit, de sikerült helyreállíttatnia az érkezésekor romos állapotban lévõ templomot is, majd a templom számára lélekharangot készíttetett, és a Medgyesy Somogyi családtól ajándékba kapott Madonna a gyermekkel c. festmény számára neobarokk oltárt emeltetett, amely ma is a templom díszeként szolgál. Kresznerics Ferencet az alsósági temetõben helyezték végsõ nyugalomra, sírhelyét a hatvanas években Zongor Ferenc alsósági pedagógus helytörténész fedezte fel. Mivel születésének 250. évfordulóját ünnepeljük, Celldömölk Város Önkormány zata és a Kemenesaljai Mûvelõdési Központ és Könyvtár munkatársai az idei évet Kresznerics Ferencnek szentelik.

Mivel a hagyományok szerint Celldömölkön ezen a napon adják át a 2009-ben alapított Kresznerics-díjat, idén Szabóné Kiss Ildikó, a Celldömölki Városi Általános Iskola Alsósági Tagiskolájának vezetõje, valamint Czuporné Hetényi Rita, a Szent Benedek Katolikus Általános Iskola tanára, a Mária Rádió munkatársa érdemelte ki, a kitüntetéseket Fehér László polgármester és Söptei Józsefné alpolgármester-aszszony adta át. Az ünnepi mûsor elõadómûvésze Sudár Annamária, a celldömölki közönség számára ismert versmondó volt, aki rendhagyó irodalomóra keretében vezette be a nagyérdemût az „irodalmiújrahasznosítás” tárgykörébe. Így ívelhettünk át századokat, kerestünk és találtunk kapcsolatot különbözõ korok, stílusirányzatok és eszmeiség között. A mûsorban részletek hangzottak el pl. Ady Endre, Arany János, Bogdán László, Esterházy Péter, Kányádi Sándor, Márai Sándor, Orbán Ottó, Radnóti Miklós, Rigó Béla, Varró Dániel, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós mûveibõl. Az ámulatba ejtõ elõadás illusztrálásaként végül álljon itt egy részlet Tóth Krisztina Hála-változat c. versébõl: „…s bár igaz lenne majd, hogy Lesz Vigasz –/ J. A. szájából érdes volt az élet, Petri szájából szép volt a pimasz:/ bárhogy mozduljak, lángnyelven beszélek, torkomban hangjukkal, de semmi az, ha tõlük éghet éneke az énnek.”

LA