Keresés:

Kresznerics Ferenc szellemi öröksége

2016.01.12.

Kresznerics Ferenc a Vas megyei Iváncon született, a szombathelyi gimnázium grammatikai osztályában tanult, majd soproni tanulmányai után Pozsonyban folytatott hittudományi és filozófiai tanulmányokat. Nyelvészeti érdeklődése mellett a természettudományok és a matematika iránt is érdeklődött. Előbb szülőfaluja segédlelkésze lett, majd az 1793-ban a Szily János által Szombathelyen alapított Líceum matematikai katedráját bízták rá. 1794-ben megszerezte filozófiai doktorátusát, és 1803-ban elkészítette a szombathelyi múzeum római régiségeinek teljes leltárát is. 1812 tavaszáig volt a Líceum nagytekintélyű tanára. 1812-től Ság község – ma Celldömölk településrésze, Alsóság – plébánosa lett. Itt érte a halál 1832-ben. Az alsósági katolikus temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részéve nyilvánította.

Már diákként a könyvek szerelmesévé vált, és valószínűleg tanárai biztatására kezdte el írni olvasónaplóját, amelyet több-kevesebb rendszerességgel haláláig vezetett. Az olvasmányairól, olvasási szokásairól és literátori kapcsolatairól számot adó, olykor életrajzi adatokat is tartalmazó több ezer oldalas kézirat később szótárához is adattárként szolgált. Már fiatal korában élénken érdeklődött az idegen nyelvek iránt. Tudott németül, latinul, olaszul, franciául, görögül és héberül.1790-ben kéziratban maradt magyar nyelvtant állított össze (Magyar-Nyelv-Könyv).

Két évtizedes gyűjtés után 1808-ban kezdte el rendezni gyökérrendű szótárának anyagát. Ez a munka vezetett fő művének; A magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal című szótárának megírásához, amelyben mintegy 80.000 szó szerepel. Művének 50 oldalas bevezetőjében részletesen kifejti véleményét a magyar nyelv alaktani rendszeréről. Kritikusan szól a korábban kiadott „Bötü-rendbe vett” szótárakról, melyeket célszerűtlennek tartott. Saját szótárában a „gyökerek” azaz szótövek alapján csoportosítja a kifejezéseket. A kiemelt szótő után bokorba gyűjti a képzéssel és összetétellel létrehozott szavakat. Közli a tájnyelvi vagy nyelvtörténeti alakváltozásokat, továbbá a kifejezéshez tartozó szólásokat és közmondásokat is. Első kötete 1831-ben, a második kötet 1832-ben jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben tiszteleti tagnak választotta meg, szótárát pedig akadémiai jutalommal tüntette ki.

Celldömölk városa méltó módon ápolja a neves tudós-plébános emlékét. A korábban önállóan, napjainkban a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár intézményegységeként működő könyvtárat Kresznerics Ferencről neveztük el. Önkormányzatunk Kresznerics nevével fémjelzett díjat alapított, mellyel évente – a magyar kultúra napján – a könyvtárügy, könyvterjesztés, a nyelvészet, a magyar kultúra és külföldi megismertetése, az oktatás, az egyházi élet és a tudomány területén maradandót alkotókat tüntetünk ki kiemelkedő tevékenységükért.

www.cellbibl.hu